16.fejezet A másik lány.....

- A pályaudvarra - mondja Arthur a taxisnak aki már meg is indul. Arthi a kezemet fogja ami nem kicsit reszket. Fejemet a vállára hajtom és behunyom a szememet. A taxis minket néz amit meg is mutató Arthinak. Aki megpuszil.
- Friss házasok? - kérdezi  sofőrünk
- Legjobb barátok - válaszolok nevetve
Az út további részében nem beszélünk. A pályaudvarhoz érünk ahol vonatra szállunk Franciaországba. Taxiból kiszállva egyből jegyet venni megyünk ahol megveszi Arthur a jegyeket. Szép lassan a vonathoz tipegek, Arthur kezét fogva. Felszállunk a szerelvényre ahol helyünk megtalálva letesszük a bőröndöket.  leülök az ablak mellé ahonnan a tájat figyelem. Spanyol hegyek igazán szépek. Fülem végig be van dugva, így nem hallok semmit. Arthur olvas, amit nekem sem ártana de most egy dolog jár a fejemben vagyis valaki. Ashton. Szokásos popcorn illata vagy a ruhái, az ezerféle nevetése. Hiányzik az ölelése, a csókja. Mindene. A tájat nézem majd szép lassan bemegyünk a pályaudvarra. Arthur kezét fogva sétálok végig majd itt Franciaországban én veszek jegyet. felszállunk a vonatunkra ahol táskámat levéve elvonulok, és elmegyek átöltözni. Egy egyszerű fekete nadrágot veszek fel,  egy nagyméretű kék kötött felsővel, és a bakancsomat. Hajamat kiengedem és elindulok visszafelé. Emberek jönnek velem szembe és senki nem túl kedves. Nehezen de a helyünkhöz jutok de Arthur nincsen itt, körbe nézek de egy lánycsoportot látok és éppen nagyon vihognak, és egy srácot néznek. Arra fordítom a fejemet és Calum-öt látom meg. Az ablakon bámul ki már amennyire ott lehet, his' a csallagútban elég sötét van. Leteszem a táskámat és odamegyek hozzá. Elé állok ő pedig felnézz.
- Szia - köszön
- Szia, Cal - mondom és ekkor már felismer. Feláll és megölel, kéri foglaljak helyet.
- Hogy vagy, Spenc? - kérdezi
- Hiányzik - mondom, és bólint
- Te is neki - válaszolja, mire bennem remény csillan. - Luke-nak is hiányzol
- Én Ash-t szeretem
- Tudom - fogja meg a kezemet mire melegen rámosolyogok. - Tudod majdnem az összes dalunk rólad szól
- Tessék?
- Igen, Luke még szeret és persze Ash is de ő ellenben Luke-kal bevallja - mondja arcán csintalan mosoly
- Nem akarok róluk beszélni - mondtam - miért vagy vonaton?
- Fogadás - magyarázza
- Akarom én tudni? - kérdezzem mosollyal az arcomon
- nem - válaszolja és ő is nevet. - Eljössz ma a koncertre
- Talán - mosolyodom el, mire meghallom a lányok hangját miszerint biztos a nője vagyok.
- Hová lett a színes hajad?
- Otthagytam Melbourne-ben  - mondom, és megint megfogja a kezemet. Ezután még mesél, elmeséli a sok baromságot amit csináltak még anno, és persze a szenvedéseket mikor nem jött ihlet, sokat nevetünk, Arthur is csatlakozott a beszélgetés felénél, és ő is sokat mulattot. Látom Calum-ön, hogy nem mer rákérdezni Arthi-ra ahogy arra sem, hogy drogozok e még. Doverbe érésünkkor együtt szállunk le. Arthur erőle meg taxiért.
- Luke,még drogozik. És nem is kicsit - mondja, mire könnybe lábad a szemem. Bólintok, elköszönök és elindulok Arthur után. Beszállok a taxiba és együtt megyünk apuhoz. Az út csöndesen telik nem szolunk egymáshoz. Írók anyának, hogy itt vagyunk de ezenkívül semmi.  A taxis egy nagy háznál áll meg. Innen látszik, hogy 2 emelete van. Apa áll az ajtóban és elém fut és megölel. Magához szorít hisz' több mint 1 éve nem láttuk egymást megdicsér és bemutatom nekik Arthur-t is. Aztán a bátyám jelenik meg egy lánnyal mellette a hölgynek szép idomai vannak nem is beszélve arról milyen rövid a ruhája ahhoz képest, hogy igaz, hogy Június van de Angliában nincs túl jó idő. bemutat a hölgyet Ashlyn- nek hívják.  Bemegyünk és egy szép magas szőke apával egy idős nő van a konyhába. Apa bemutat a hölgy az ő barátnője.  A nő névszerint Miranda nem szívlelt.
- Én felmegyek - mondom és meg is teszem de utánam szólnak.
-Spenc, van egy szoba társad - mondják és bemegyek. Egy lány áll az ÉN  ágyamon! Mikor ott van még egy, és az én tükrömben sminkel.
- Ki vagy te? - kérdezem
- Allison - kapok választ de még nem kielégítő
- Bővebben - mondom
- Miranda lánya - veti oda. A lány tuti nem százas. Szőke haja van, rövid ruhában van és állatira kisminkelve.
- És nem szállnál le az ágyamról - mosolyogok
- Ohhh....Bocs. -és fel áll. Előveszem a telefonomat és nézek rajta egy időd és pont Cliff üzent. Azt írja Cal mesélt neki és vár este, mi lenne ha náluk aludnék. Felhívóm és megkérdem vihetek e valakit mire igent mond. Letesszük, de a képernyőm nem záródott le és leteszem az ágyamra. Elkezdek kipakolni, és egy kis táskába pedig be. Előveszem az Amnesiát és leteszem az ágyamra.
- Neked van közös képed Ashton Irwinel - hallom meg Allison hangját a háttérképem láttán. Ash és én vagyunk ahogyan hülye fejét vágunk.
- Igen van  - mondom, és elveszem a telefonmat majd szólok Arthur-nak, hogy indulunk. Elköszönök az otthoniaktól. Arthur-ral együtt indulunk a stadion felé. Beállunk a sorba és felmutatom az Amnesiát és persze már kapom is a két jegyet. Arthur nem kérdez semmit. Első sorba állunk és nemsokára elindul minden. Luke áll középen és egy számomra ismerős dalt énekel. She Loks So Perfeckt. A lélegzetem is elállt a daltól. Aztán jöttek sorra a dalok, míg végül az Amnesia. Könnyeim folnyak és mikor meglátom Luke karját. Arthur-nak kell elkapnia. A körülöttem alok is segítenek. Cliff észrevesz és beszél valamit valakivel. Értünk jönnek és kivezetnek egy helységbe. Leültetnek egy kanapéra. Arthur mellém ül én pedig az ölébe ülök. Vállára hajtom a fejemet. A fiúk nagy hangzavarral lépnek be. Először Cliff-et látom kinek szőke haja van. Egyből felállok és megölelem. Iszonyatosan hiányzott.
- Megfojtasz, Spenc - mosolyog.
- Nem érdekel - adok választ
Ezután Calum kap ölelést, majd Luke. Iszonyatosan magas lett. Szőke haja pedig rövidebb. Nyakába kapaszkodom miközben megpörget. El sem akar engedni. Puszit nyom az arcomra és ott van Ashton. Én vettem magamat a nyakába. Sírva ölelem őt, hajamat simogatja.
- Hiányoztál - sugom
- Te is, Spencer - suttogja csodálatos hangján. El sem akarom őt engedni. Karjaim között akarom őt tudni. Hajába türok.
- Leszoktam - mondom boldogan neki. Ő is elmosolyodik de néhány perccel később megjelenik egy színes hajú lány. Karjait Ash nyaka köré fonja majd megcsókolja. Ashton ezután rám nézz de én Cliff-be és Arthur-ba kapaszkodom. Mintha kitépnék a szívemet, mintha egy tört szúrtak volna  szívembe, mintha egy kislánytól elvennék a kismackóját vagy egy drogostól a kedvenc drogját.....Arthur megtart, de érzem, hogy nem bíróm sokáig. Kiszaladok és tudom hová kell mennem vagyis kihez....

Sziasztok! Nem tudom mikor jön a következő rész mert elég sokáig nem leszek az országban de próbálok sietni:) 

15.fejezet Viszlát Ausztrália.....

Felnézek és legjobb barátomat látom meg. Mikey egyből magához ölel. Én is őt szorítom. El sem engedem mert félek, hogy elmegy és nem látom őt többet. Mikey a hátamat simogatja. Érzem, hogy sírni kezdek.
- Hogy-hogy itt vagy? - kérdezem
- Koncert, mi vagyunk az előzenekar - mondja
- Ez nagyszerű - mosolygok rá
- De holnap mindent elmondok, most mennem kell - mosolyog, én pedig elindulok haza. Hazafelé látok néhány tinit még akik a koncertre mennek.  Otthon egy magas srác áll a kerítés előtt. Arthi az. Megölelem őt, sírni kezdek. Tudta, hogy haza fogok jönni.
- Tudtad? - kérdezem, mire bólint. Magához ölel, de én a mellkasát verem. Tudta min mentem keresztül és ezt teszi velem. Tudta, mennyire hiányzott.
- Spenc. - kezdi
- Nem! - kiabálom - Tudtad mennyire hiányzik, és nem tudnám őt látni, O'Brian
- Szükséged volt erre - kezdi, mire én a fejemet rázom. Beszaladok a házunkba ahol anya készül elmenni.
- Jól vagy? - kérdezi mire bólintok. Anya elmegy dolgozni én pedig a szobámba szaladok. Felveszem Ash pólóját, és befekszem az ágyamba. A párnámra ölelve sírva alszom el.

**

- El sem hiszem a lányom ma megkapja az érettségijét - mosolyog rám anya. 

Reggel van így az agyam nem túl sok mindent fog. Megölelem őt, majd felveszem a telefonomat. Cliff nevét látom. 3 napja Cliff-vel találkoztam ahol megtudtam mindent. Azt, hogy Ash-el kibékült mindenki és ők a 5 Seconds Of Summer, a One Direction előzenekara, ma már Sydney-ben vannak majd Európába mennek. Néhányan már szeretik őket, de még nem elegen. Cliff ma nem tudd velem lenni de kérte, hogy hívjam majd fel milyen lett az érettségim.  

- Szia - köszönök 

- Szia, El! - köszön boldogan

Ezután még a napról beszélgetünik majd letesszük mikor anya már ránk szól. Elsőnek a kozmetikushoz cipel el. Aztán egy fodrászhoz aki befonja a hajamat. Otthon anya kisminkel. Egy virág mintás ruhát veszek fel, gyűrűvel, az Ash feliratú nyakláncomat nem veszem le, egy tűsarkút kapok még fel. Anyuval együtt indulunk el. Arthur-ral és Ninával ott találkoztunk. Nina még nem ballag a szőke lány egy évvel fiatalabb mint én és Arthi. Arthur meg fogta a kezemet és magához húzva megölelt. Átkarolta a vállamat.
- Hiányozni fogsz, Spenc
- Ezt mondod majd akkor is mikor valami új egyenletet gyártasz? - nézek fel rá mosolyogva
- Te leszel a legjobb barátom,örökre - mosolyog. bemegyünk a termünkbe ahol Mr.G fogad, leülünk az asztalunkhoz, anya és Nina pedig lent maradt a többi emberrel. Megkapjuk a batyut a szokásos dolgokkal megtöltve, kapunk egy köpenyt  is amitt egyből felveszek. Beállunk libasorba a végén Arthur-ral ketten. Kimegyünk az udvarra ahol mindenki helyett foglal. Arthur nem ül le hiszen a beszédet ő mondja, elsőnek az igazgató szólal meg  utána  a másik osztály és végül Arthi. Legjobb barátom sok mindenről beszél, de valahogy viccesen fogalmazta meg, mindenki kockának hívta így ő most így is mondja el. Sok humort visz bele, de a végére megkomolyodik.
- Az utolsó sor a legjobb barátomtól származik: Hibázzatok minél többet, mert csak abból tanulhatok. - ezután mindenki tapsol. Én felállva tapsolom őt. Ez valami csodálatos volt. Szemeimből folynak a könnyek. Legjobb barátom leül mellém, és mindenki megkapja az érettségijét. Arthur kap egy ösztöndíjat is az orvosira. Én tapsolok a leghangosabban, és mikor engem szólítanak felmegyek a színpadra. Kezet fogok a tanárral majd pózolok és elkiáltok egy Yeah-t! Leülök Arthur mellé. Az igazgató elköszön és elmehetünk.
- Akkor este 9-kor a reptéren - köszönök el Arthur-tól, ő bólint. Anyával kéz a kézben indulunk el.

**

- Anya!Mehetünk!   - kiabálok , mire anya meg is jelenik az ajtóban. Megfogja a kezemet, és segít lemenni. Táskám a hátamon amit a kocsi hátuljába teszek. Beülök anya mellé akivel az uton nem beszéltem semmit. Reptér bejáratánál találkozunk Arthur-ral. Ő sem öltözött át csak úgy mint én. Megölelem anyát. Anyu szinte el sem akar engedni amit nem is csodálok. Jó tanácsokat ad nekem. megfogom anya kezét és én is tanácsokat adok neki, együtt változtunk meg és ez erőt ad. Arthur megfogja a kezemet és már megyünk is. becsekkolunk. A gépen egymás mellé ülünk, én ülünk az ablakhoz és várom a felszállást. Arthur már most alszik. Írók még gyorsan apának, hogy indulunk Európába azaz, Madridba ahonnan vonattal megyek majd Londonba vagyis megyünk. ahogy Cliff is kap egy üzenetet. Az ablaknak dőlők és nézek ki.  A repülő felszáll és már csak a felhőket látom. Viszlát Ausztrália, Helló Európa! Elhagyom a várost ahol szinte csak rossz történt, és irány Európa ahol remélem minden jó lesz.
 Hogy én milyen kis naiv voltam.....

Sziasztok! 

Hogy tetszett a rész? 

Napokban kaptam egy díjat amit minél előbb kiteszek, de szeretném megköszönni Miss Edinának azt:)